Balogh Tamás – Lord Thomas Balogh (1906, Budapest–1981, London)

A Mintagimnáziumba járt, majd közgazdaságtant tanult Budapesten, Berlinben Harvardon. Oxfordban a Balliol Collegium professzora (1938). Málta kormányzója (1955–1957), Jamaica kormányzója (1961–1962). Lorddá avatták (1970). Anglia egészségügyi minisztere (1974–1975). Az állam gazdasági kötelességvállalását hangoztatta a szabadpiaccal szemben.

Bárány Róbert – Robert Bárány (1876, Bécs–1936, Uppsala)

Németül és magyarul beszélt. Édesapja, Bárány Ignác Várpalotán született és 1855-ben költözött Bécsbe, fia születése után, 1877-ben lett osztrák állampolgár. Bárány Róbert a Bécsi Egyetemen végzett (1900), ott dolgozott. A fülészet professzora Uppsalában (1917). Megmutatta, hogy az emberi mozgás- és egyensúly-érzékelés szerve a fülben van: az idegrendszer a belső fül folyadékának áramlását érzékeli. Nemzetközi Fülészeti Kongresszus Pulitzer-díja Bostonban (1912). A Groningeni Egyetem Guyot-díja (1914). Élettani vagy orvostudományi Nobel-díj „a vesztiburális rendszer élettanában és kórtanában végzett munkájáért” (1914). Stockholmban van eltemetve. Az Uppsalai Egyetem Bárány-érmét 5 évente adják ki a vesztiburális rendszer kutatóinak. Bárány Társaság alakult (1960).

Bay Zoltán – Zoltan Bay (1900, Gyula–1992, Washington)

A Debreceni Református Gimnáziumba járt, a Budapesti Tudományegyetemen tanult és doktorált (1928). A Szegedi Egyetem elméleti fizika professzora (1930–1936), a Budapesti Műszaki Egyetem atomfizika-professzora (1938–1948). Az amerikaiakkal egy évben detektált radar-visszhangot a Holdról (1946). Amerikába emigrált (1948). A washingtoni George Washington Egyetem, majd az Amerikai Egyetem professzora. A Franklin Intézet Boyden-díja „a fénysebesség áttekintéséért és erre alapozva a metrológiához való hozzájárulásért”. Jad Vasemben „a világ igaz embere” elismerés (2000). A Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. Magyar egyetemek tiszteletbeli doktora. Többször hazalátogatott. Gyulavárin van eltemetve. Újpesten köztéri szobor idézi emlékét. Bay Zoltán Centenáriumi Ünnepi Ülések (2000).

Békésy György – Georg von Békésy (1899, Budapest–1972, Honolulu)

Vegyészmérnöknek tanult a Berni Egyetemen. Fizikából doktorált a Budapesti Tudományegyetemen (1923). A gyakorlati fizika professzora a Budapesti Tudományegyetemen (1939). Magyarországot elhagyva (1946) a Harvard Egyetem (1947), majd a Hawaii Egyetem (1966) professzora. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának (1939), az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának (1954), az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának (1956). Kimutatta, hogy a hangmagasság érzékelése a fülfolyadékban indított haladóhullámok révén történik. A Német Fülészeti Társaság Denker-díja (1931), a Német Tudományos Akadémia Leibnitz-érme (1937), a Groningeni Egyetem Guyot-díja (1939), a Magyar Tudományos Akadémia akadémiai díja (1946), Shambaugh Fülészeti Díj (1950), a Kísérleti Élettani Társaság aranyérme (1957), az Amerikai Akusztikai Társaság aranyérme (1960). Tiszteletbeli doktor a münsteri Wilhelm Egyetemen (1955), a Berni Egyetemen (1960), a Páduai Egyetemen (1962), a Pennsylvaniai Egyetemen (1965), Buenos Aires Egyetemén (1968), a Cordobai Nemzeti Egyetemen (1968), a Hawaii Egyetemen (1969), a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (1969). Élettani vagy orvostudományi Nobel-díj (1961) „a cochlea-stimulálás fizikai mechanizmusa területén elért fölfedezéseiért”. Hawaiiban halála után testét máglyán elégették, és hamvait az óceánba szórták. Békésy Centenáriumi Ülés és Kötet Budapesten (1999). Békésy tér Budapesten.

Erdős Pál – Paul Erdős (1913, Budapest–1998, Varsó)

Édesapja, Englander Lajos magyarosította nevét Erdősre. Erdős Pál a Tavaszmező utcai Gimnáziumba és a Szent István Gimnáziumba járt, ahol apja tanított. (Nagyapja Hódmezővásárhelyen volt tanár.) 1930-ban elhagyta Magyarországot, 1938–1948 között távol volt, de 1948 óta ideje egy részét rendszeresen Budapesten töltötte, mindvégig magyar állampolgár. Magyarul, németül, angolul beszélt. A természetes egész számok, különösképpen a prímszámok kutatója volt. Tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az Angol Királyi Társaságnak, az Ausztrál Akadémiának, a Holland Királyi Akadémiának, az Indiai Tudományos Akadémiának, a Lengyel Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának (1956), a New-York-i Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. Az Amerikai Matematikai Társaság Cole-díja (1951). Wolf-díj (1984). A Rákoskeresztúri temetőben van eltemetve.

Milton Friedman (1902, New York–)

Brooklynban született. Szülei, Friedman Jenő és Landau Sára Beregszászon születtek (1878, 1881), Amerikába emigráltak (1894, 1895), csak Brooklynban ismerkedtek meg és házasodtak össze. (Friedman Jenő pár évig Budapesten tanult.) A szülők anyanyelve magyar volt, Milton Friedman is ért magyarul. 16 évesen iratkozott be a Rutgers Egyetemre. A Columbia Egyetemen doktorált (1933). A Chicagói Egyetem professzora (1946–1977). A chicagói „monetarista iskola” létrehozója, amely a globális piac teljes szabadságát tekinti a gazdasági hatékonyság feltételének. Az Amerikai Közgazdasági Társaság Clark-díja. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja. Közgazdasági Nobel-díj a „fogyasztói analízis, pénzügy-történet és –elmélet terén elért eredményeiért, valamint a stabilizációs politika komplex voltának megmutatásáért”. 1990-ben járt Magyarországon. A Stanfordi Egyetem Hoover Intézetének emeritus professzora. Kaliforniában él.

Gábor Dénes – Dennis Gabor (1900, Budapest–1979, London)

18. században bevándorolt családja kazár származású. Édesapja, Günsperg Bertalan Egerben született. Akkor magyarosította nevét Gáborra, amikor feleségül vette Kálmán Adrient (1899). Fiuk, Dénes a Markó utcai Főreálgimnáziumba járt. A Budapesti, majd a berlini Műszaki Egyetemen tanult, ott doktorált (1927). Németországban a Siemensnél (1927–1933), Budapesten a TUNGSRAM-nál (1933–1934), Angliában a Thomson-Houston elektromos vállalatnál (1934–1949) dolgozott. Londonban az Imperial Collegiumban tanított (1949), ott lett professzor (1958). A holográfia megteremtője: a tárgyról érkező fény teljes információtartalmát rögzíti fényképlemezen, abból rekonstruálni képes a tárgy (háromdimenziós, felnagyított) képét. Tagja az Angol Királyi Társaságnak (1956), a Magyar Tudományos Akadémiának (1964), az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának (1973). A Franklin Intézet Michelson-érme (1968), a Királyi Társaság Rumford-érme (1968), a Brit Birodalom parancsnoka (1970), a Francia Fizikai Társaság Holweck-díja (1971) „a holografikus módszer fölfedezéséért és kifejlesztéséért”. Sokszor hazalátogatott. Londonban van eltemetve, mellszobra az Imperial Collegium könyvtárában áll. Münchenben Gaborstrasse van az Orvostudományi Egyetemnél, ahol az orvosi Optikai Intézetben emléktáblája van. Notthingamban a Nobel Aveneu keresztutcája a Gabor Street. Budapesten évente nemzetközi és magyar Gábor Dénes Díjat osztanak ki. Születése centenáriumán egyidejű ünnepi ülés volt az Imperial Collegiumban és a Magyar Tudományos Akadémián.

Goldmark Péter Károly – Peter K. Goldmark (1906, Budapest–1977, Port Chester)

Nagyapjának testvére volt Goldmark Károly zeneszerző, a „Sába királynője” opera komponistája. Rá utal Péter nevében a Károly. Budapesten járt gimnáziumba, Bécsben (1920), majd Berlinben műegyetemre. Berlinben Gábor Dénessel, Bécsben Ernst Machhal dolgozott. New Yorkba költözött (1933), a Columbia Broadcasting Systemnél (CBS) dolgozott (1935–), annak igazgatója, majd alelnöke lett. Feltalálta a mikrobarázdás hanglemezt és a színes televíziót (1940). Az USA Nemzeti Tudományos Díja (1977) Carter elnöktől. Fia, ifj. Peter Goldmark a Rockefeller Alapítvány elnöke volt.

Gróf András István – Andrew Grove (1936–)

A Madách Gimnáziumban érettségizett (1955), a Budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be. 1956-ban emigrált Amerikába. New Yorkban járt egyetemre, a Kaliforniai Egyetemen doktorált Berkeleyben. A Fairchild mikroelektronikai vállalat fejlesztési vezetője, majd az INTEL egyik alapítója (1968), elnöke (1979), vezérigazgatója (1987), az igazgatótanács elnöke (1997). Fölismerte, hogy a számítógépek teljesítőképessége elsősorban a műveleteket elvégző processzor működési sebességétől függ, ezért az INTEL mind gyorsabb mikroprocesszorokat fejleszt ki és gyárt (Pentium stb.) Tiszteletbeli doktor a City Collegiumban New Yorkban, a Worchester Műegyetemen Washingtonban. Tagja az USA Nemzeti Műszaki Akadémiájának és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának. A Magyar Számítástechnikai Társaság Neumann-érme (1995). A „Time” szerint az ÉV Embere (1997). Megkapta az amerikai Elektromos és Elektronikus Mérnökök 2000. évi Nagydíját. Magyar feleségével Kaliforniában él. Nem látogatott haza.

Harsányi János – John C. Harsanyi (1920, Budapest–2000, Berkeley)

A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, megnyerte az országos Tanulmányi Versenyt matematikából, harmadik lett görögből (1937). A Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész diploma megszerzése után filozófiát tanult, abból doktorált (1947). Ausztráliába emigrált (1950). A Stanford Egyetemen doktorált matematikából. A Kaliforniai Egyetem professzora Berkeley-ben (1964). Kidolgozta az olyan játékok matematikai elméletét, ahol a (kereskedelmi, politikai) ellenfelek nem ismerik egymás kártyáit és céljait, ezért gyakran blöffölnek. Tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának (1984), az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának (1992), a Magyar Tudományos Akadémiának (1994). Tiszteletbeli doktor Sidney Egyetemén, a Northwestern Egyetemen, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen (1995). Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja (1995). Közgazdasági Nobel-díj (1994) „nemkooperatív játékok egyensúlyának úttörő elemzéséért”. „Magyarország hírnevéért” elismerés a magyar miniszterelnöktől (1997). Gyakran hazalátogatott.

Hevesi Hevesy György – George de Hevesy (1885, Budapest–1996, Freiburg)

Bischitz Györgyként született. Apja elnyerte a nemesi címet, Bischitzből ekkor lett Hevesy György. A Piarista Gimnáziumba járt, a Budapesti Tudományegyetemen kezdett kémiát tanulni, Berlinben folytatta, Freiburgban doktorált. Zürich, Manchester, Bécs voltak további állomásai. A Budapesti Tudományegyetemen habilitált, ott lett a gyakorlati fizika professzora (1919). Mikor rendszerváltás után megfosztották katedrájától, Niels Bohr meghívását elfogadva Koppenhágába ment (1920), ott fedezte föl a hafnium elemet (1922). Professzor lett a Freiburgi Egyetemen (1926), majd a Koppenhágai Egyetemen (1933). Magyar állampolgárként kapta meg a kémiai Nobel-díjat (1943) „az izotópok nyomjelzőként való fölhasználásáért kémiai reakciók tanulmányozásánál” A stockholmi egyetem professzora és svéd állampolgár lett (1946). 15 akadémia tagja, köztük van az Academia dei Lincei, a nemzetközi Asztronautikai Akadémia, az Angol Királyi Társaság, a Dán Akadémia és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a Pápai Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia (1945). A Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis orvostudományi Egyetem és még 11 más egyetem tiszteletbeli doktora. Az Angol Királyi Társaság Copley-érme (1949) és Faraday-érme (1950), Nailey-érem, az Egyesült nemzetek „Atom a Békéért” díja (1959), dán Niels Bohr-érem (1961), német Tudományos és Művészeti Érdemrend. Freiburgban van eltemetve. A Nemzetközi Nukleáris Orvostudományi Társaságnak van egy Hevesy-díja és Hevesy Előadása, a Magyar Nukleáris Orvostudományi Társaságnak pedig Hevesy-érme.

Hoff Miklós – Nicholas Hoff (1906, Magyaróvár–1997, Stanford)

A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, majd a zürichi Szövetségi Műegyetemen végzett gépészmérnökként. Budapesten a Weiss Manfréd Műveknél repülőtervezésen dolgozott. Amerikába emigrált (1939), a Stanford Egyetemen doktorált, a Brooklyni Műegyetemen lett professzor, majd a Stanford Egyetem Aeronautikai és Asztronautikai Intézetének a vezetője (1957–1971). Repülők és űrjárművek mechanikai szilárdságával foglalkozott. Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Amerikai Mechanikai Akadémia elnöke (199–1980). Az Amerikai Légierő Vezérkara Tudományos Tanácsadó Testületének és a NATO Aeronautikai Kutatási-Fejlesztési Tanácsadó Bizottságának a tagja. A Technion tiszteletbeli doktora. Az Amerikai Mérnöktársaság Kármán-érme (1972). A New York Tudományos Akadémia Laskowitz-érme. Az Amerikai Aeronautikai-Asztronautikai Intézet Pendray-díja (1971) és Guggenheim-érme (1983), amiért” egész életében kiváló mérnökként és tanárként hozzájárult aeronautikai szerkezetek tervezésének elméletéhez és gyakorlatához”.

Izsák Imre – Imre Izsak (1929, Zalaegerszeg–1965, Párizs)

Megnyerte az Eötvös Verseny, az Eötvös Egyetemen tanult, a Budapesti Csillagvizsgálóban volt aspiráns. 1956-ban emigrált előbb Zürichbe, onnan Amerikába. Amerikai állampolgár (1964). A Smithonian Intézetben, majd a NASA Égi Mechanikai osztályának Igazgatójaként (1960) mesterséges holdak pályaszámításával foglalkozott. Egy párizsi konferencián halt meg szívrohamban. A Mount Auburn temetőben nyugszik (Cambridge, Massachussetts). A Holdon egy kráter (1970) és egy kisbolygó viseli a nevét.

Szőllőskislaki Kármán Tódor – Theodore von Kármán (1881, Budapest–1963, Aachen)

A Mintagimnáziumba járt, megnyerte az Eötvös versenyt. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Németországba emigrált (1919). Göttingában dolgozott, majd Aachenben lett professzor. Amerikába ment (1933), Pasadenában létrehozta a Sugármeghajtás Laboratóriumát (Jet Propulsion Laboratory), 1944). Az örvényképződés kutatása után bevezette a repülők és más járművek áramvonalas alakját. Kulcsszerepe volt a lökhajtásos repülőgépek kifejlesztésében. A 2. világháború után kétszer járt Magyarországon. Az Angol Királyi Társaság tagja. Az USA Szabadság Érme Eisenhower elnöktől. Az USA legelső Nemzeti Tudományos Díja Kennedy elnöktől (1959). Gauss-érem, Watt-érem. A Budapesti Műszaki Egyetem (1962) és 28 más egyetem tiszteletbeli doktora. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia megalapítója. Hollywoodban van eltemetve. Emlékét elsőként kiemelten őrzi az Űrkutatás Dicsőségcsarnoka Alamogordóban. A Holdon és a Marson kráter van róla elnevezve. A NATO tudományos kutatási-fejlesztési díjának névadója.

Kemény János György – John G. Kemeny (1926, Budapest–1992, North Hampshire)

A Berzsenyi Gimnáziumba járt. Amerikába emigrált (1940), Princetonban végzett és doktorált. Amerikai állampolgár (1945). Katonaként Los Alamosban a Számítástechnikai Osztályon dolgozott. Einstein asszisztense volt Princetonban (1948). A Darthmouth Collegium professzora, majd elnöke. Kifejlesztette a BASIC nyelvet (1962) és az e-mail hálózatot (1964). Az IBM első Robinson-díja (1991) 2számítógépek időbeosztásos hálózatba kapcsolásért”. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja. A New York Akadémia díja. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. 19 egyetem tiszteletbeli doktora. Hannoverben (New Hampshire) van eltemetve.

Klein György – Georg Klein (1925, Mezőkaszony/Kosino CSR–)

A Kárpátok lejtőjén született, Budapestre költözött (1930), a Berzsenyi Gimnáziumba járt, a szegedi és budapesti egyetemen tanult orvostudományt. Kalandosan átélte a Holocaustot, feleségül vette Évát és Stockholmba emigrált (1947). A Karolinska Intézetben szerzet orvosi diplomát. Ott lett professzor és a Rákutató Osztály vezetője (1957–1993). A rák többtényezős eredetén dolgozik. Angolul, franciául, héberül, magyarul, németül, olaszul, svédül beszél. Tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Élettani-orvosi Nobel Bizottságnak. Bertha Goldblatt Teplitz-díj (1960), a Dán Járványtani Társaság díja (1967), a Tumor-immunológiai Shai Sacknai-díja (1972), Bertner-díj (1973), az Amerikai Rákkutató Társaság díja (1973), az Assotiation pour la Recherche sur le Cancer Giffuel-díja (1974), a Technion Harvey-díja (1975), Gardner-díj (1976), Berling-díj (1977), Björkern –díj (1978), Sloan-díj (1979), a Santa Chiara Akadémia díja (1979), Fernström-díj (1983), a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Leterstedt-díja (1989), a Svéd Irodalmi Akadémia Dobloug-díja (1990), az Oslói Egyetem Ezzinger-díja (1990), Robert Koch Aranyérem (1998). Tiszteletbeli doktor Chicago, Nebraska, Tel Aviv, Debrecen egyetemein és a jeruzsálemi Héber Egyetemen. 1970 óta gyakran látogat Magyarországra.

Koestler Artur – Arthur Koestler (1905 Budapest–1983 London)

„Abban az évben született, mint a relativitáselmélet” – mondta. apja, Kestler Henrik Miskolcról költözött Budapestre. Artur a 6. kerületi kemény Zsigmond Gimnáziumba járt, Ausztriába emigrált (1919), a Bécsi Műegyetemre járt. Palesztinában, Párizsban, Németországban, a Szovjetunióban, Magyarországon (1932–1934), újra Párizsban élt. 1929-ig „magyarul gondolkozott”, 1940-ig németül, aztán angolul. Magyarokkal mindvégig magyarul beszélt. Magyar útlevéllel utazott 1940-ig. Franciaország német megszállásakor ment Angliába, ettől kezdve angol útlevele volt és Angliában élt. A 20. század eszméinek hatását bemutató regényei, a tudományos alkotás folyamatát elemző esszékötetei tették világhírűvé. Az Angol Királyi Irodalmi Társaság és az Angol Királyi Csillagászati társaság tagja. Koppenhágai Akadémia Sonnig-díja (1968).

Kondorosi Ádám – Adam Kondorosi (1946, Budapest–)

Tisztázta a levegő nitrogénjét megkötő mikroorganizmusok együttélését a pillangós növényekkel a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A francia Nemzeti Kutatóközpont meghívta a Növénytani Kutatóintézet megszervezésére, és kinevezte igazgatójának (1987). A Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea tagja, Carlos J. Finay-díj (1999).

Korda Sándor – sir Alexander Korda (1883, Pusztatúrpásztó–1956, London)

Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába. 920-as években az első magyar moziújság kiadója. Politikai okokból (1919) emigrál Németországba, majd Hollywoodba. Végül filmrendezőként és producerként Londonban telepedett meg (VIII. Henrik magánélete, Lady Hamilton stb.). Lovaggá avatták (1941).

Kosztolányi András – André Kostolany (1906, Budapest–1999, Párizs)

Édesapja Kann László. Gyerekként katolikusnak keresztelték meg, Budapesten járt katolikus gimnáziumba, majd Párizsba emigrált (1926). Tőzsdén játszott világméretben. Mint mondta, „Istennel magyarul beszélek, barátaimmal franciául, pénzemberekkel angolul”. A Budapesti Értéktőzsde tiszteletbeli elnöke. Charles de Gaulle elnök a Francia becsületrend lovagjává avatta. Könyvei 8 nyelven jelentek meg, magyarul is. Gyakran látogatott Magyarországra.

Kürti Miklós – Nicholas Kurti (1908, Budapest–1999, Oxford)

Apja, a pesti Kereskedelmi bank igazgatója 1898-ban magyarosította a nevét Karfunkelről Kürtire. Miklós a Mintagimnáziumba járt, 1929-ben emigrált, a Párizsi és Berlini Egyetemen tanult (1929). Onnan Oxfordba ment a Clarendon Laboratóriumba és Brasenose Collegiumba (1933), ott lett professzor (1967–1975). 1939-ig magyar, azután angol állampolgár. Az 1950-es években ő állította elő a legalacsonyabb hőmérsékletet az atommagok mágneses nyomatékainak előzetes rendezésével, majd a külső mágneses tér kikapcsolását követő elrendetlenedés hőelvonó hatásával. A Brit Elektromosellátási Tanács tagja (1960–1979). Az Angol Királyi Társaság tagja (1956), majd az alelnöke (1965–1967). A Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea tagja. A Brit és a Francia fizikai Társaság Holweck-érme (1955). A Nemzetközi Fizikai Unió (IUPAP) legelső Fritz London-díja (1958). A Brit Birodalom parancsnoka (CBE, 1973). Az Angol Királyi Társaság Hughes-érme (1976). A Francia Becsületrend lovagja (1976). A Magyar Köztársaság Érdemrendje a csillaggal (1988). Tagja volt az Angol Királyi Társaság, az Angol Fizikai Társaság, a Francia Fizikai Társaság, az Európai Fizikai Társaság tanácsának. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. Gyakran látogatott Magyarországra. A Kerepesi-úti Nemzeti Sírkertben van eltemetve.

Lánczos Kornél – Cornelius Lanczos (1893, Székesfehérvár–1974, Budapest)

Édesapja Löwy Károly 1906-ban magyarosította nevét Lánczosra. Kornél a Ciszterciták Gimnáziumába járt Székesfehérváron, majd a Budapesti Tudományegyetemen végzett és a Budapesti Műszaki Egyetemen lett tanársegéd. Ortvay Rudolfnál doktorált a Szegedi Egyetemen (1921). Németországba emigrált (1921), ott Einstein tanársegéde is volt (1928–1929). Leginkább a gravitáció és elektromágnesesség egységes geometriai elmélete foglalkoztatta. Amerikába költözött (1931), a Purdue Egyetemen tanított. Amerikai állampolgár (1938). Amerikából Írországba emigrált (1954), ahol a dublini Magasabb Tudományok Intézetében (Institute for Advanced Studies) dolgozott. Tiszteletbeli doktor a Trinity Collegiumban (Cambridge, Anglia), az Ír Nemzeti Egyetemen (Dublin), a Frankfurti Egyetemen. Az Ír Tudományos Akadémia tagja. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. Az Amerikai Matematikai Társaság Chauvenet-díja (1960). A 2. világháború után kétszer látogatott Magyarországra, Budapesten halt meg szívrohamban, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Lax Péter – Peter Lax (1926, Budapest–)

A Mintagimnáziumba járt. Nagybátyja Korodi Albert, aki Szilárd Leó és Gábor Dénes jó barátja volt. Egy Neumann Jánosnak szóló ajánlólevéllel emigrált Amerikába (1941). Amerikai állampolgár (1944). New Yorkban járt iskolába. Erdős Pál hívta Princetonba. Katonaként Los Alamosban a Számítástechnikai Osztályon dolgozott. (1945–1946). A differenciálegyenletek megoldásának elméletével és gyakorlatával foglalkozott. A New Yorki Egyetemen Courant Matematikai Intézetének volt az igazgatója. Tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, a Francia Akadémiának, az Orosz Tudományos Akadémiának a Magyar Tudományos Akadémiának (1993). Az Amerikai Matematikai Társaság Chauvenet-díja (1974), Semmelweis-érem (1975), Wiener-díj (1975), az USA Nemzeti Tudományos Díja (1986), Wolf-díj (1987). Gyakran látogatott Magyarországra.

Lenard Fülöp – Philipp Eduard Anton Lenard (1862, Pozsony–1947, Messelhausen)

Osztrák származású családból Magyarországon született. Anyanyelve német volt, a magyar nyelvű Királyi Magyar Gimnáziumba járt Pozsonyban. Budapest, Heidelberg, Berlin egyetemein tanult, Heidelbergben doktorált (1886). Budapesten Eötvös Loránd tanársegéde volt (1886–1887), majd Heidelbergben (1887–1888), Bonnban (1888–1889) dolgozott. Heidelbergben professzor (1896–1931). A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aminek feltétele a magyar állampolgárság (1897). Később német állampolgár. Baumgarten-díj (Bécs 1896), az Angol Királyi Társaság Rumford-díja. Ő ismerte föl, hogy a fényelektromos jelenség során szabaddá váló elektron mozgási energiája a beeső fény rezgésszámának lineáris függvénye. Fizikai Nobel-díj (1905) „katódsugarakkal végzett munkájáért”. Messelhausenben van eltemetve.

Lovász László – Laszlo Lovasz (1948, Budapest–)

A Fazekas Gimnáziumba járt, megnyerte a Matematikai Tudományi Versenyt. Eötvös Egyetem és a Yale Egyetem (USA) professzora, majd a MICROSOFT kutatásvezetője (1999). Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának (1979), az Academia Europeának, az Európai Művészeti és Tudományos Akadémiának. Wolf-díj a matematikai bolyongási problémák terén elért eredményeiért (1999).

Mezei Ferenc – Ferenc Mezei (1942, Budapest–)

A Rákóczi, majd az Apáczai csere Gimnáziumba járt, megnyerte a Matematikai Tanulmányi Versenyt, aranyérem a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiáról. Az Eötvös Egyetemen végzett fizikusként. A Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea tagja. Berlinben a Hahn-Meitner Intézet Tudományos Tanácsának volt az elnöke. Magyar állampolgár, most Los Alamosban dogozik. A szilárd anyag felületének mágneses szerkezetét letapogató neutron-spinecho módszeréért megkapta az Európai Fizikai Társaság Hewlett-Packard díját (1984). Az Eötvös Társulat Eötvös-érme (1992), a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó-díja (1994), Európai Katedra az Eötvös Egyetemen (1994), az Európai Neutronszórási Társaság legelső Walter Hälg-díja (1999), a Magyar Tudományos Akadémia legelső Wigner-díja (1999).

Margittai Neumann János – John von Neumann (1903, Budapest–1957, Washington)

A fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, vegyészmérnöknek tanult Zürichben (1923–1926), a Budapesti Tudományos Egyetemen doktorált matematikából (1926), Göttingában Hilbert tanársegéde. Amerikába költözött (1930), amerikai állampolgár (1937). A Princetoni Egyetemen professzor. Tanácsadó Los Alamosban (1943–1955). Németországban kidolgozta a kvantummechanika matematikailag szabatos axomatikus megalapozását. Amerikában kifejlesztette a matematikai játékelméletet. Megtervezte és megvalósította az olyan számítógépeket, amelyekbe nem csak az adatokat, hanem az elvégzendő műveleteket is elektronikusan lehet beprogramozni. Az Amerikai Atomenergia-Bizottság tagja (1954–1957). Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az Academia dei Linceinek, a Holland Királyi Akadémiának, a Perui Tudományos Akadémiának stb. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja (1940). Az Amerikai Matematikai Társaság elnöke (1951–1953). Tiszteletbeli doktor a Princetoni Egyetemen (1950), a Harvard Egyetemen (1950), az isztambuli Egyetemen (1952), a Case Műegyetemen (1952), a Marylandi Egyetemen (1952), a Müncheni Műegyetemen (1953). Fermi-díj (1956), az USA érdemrendje (1947), Einstein-érem (1956), az USA Szabadság Érme Eisenhower elnöktől (1956). Princetonban van eltemetve. A Repülés és Rakéta Úttörőinek Dicsőségcsarnokában bemutatott 15 személy egyike az USA Légierejének Űrparancsnoksági Központjánál a Peterson Légibázison, Coloradóban. A Holdon kráter van elnevezve róla. Budapesten és Székesfehérváron Neumann János-utca van. A Magyar Számítástudományi Társaság Neumann-érmet ad ki.

Oláh György – George Andrew Olah (1927, Budapest–)

Édesapja pesti ügyvéd volt. A Piarista Gimnáziumba járt, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen kapott vegyészmérnöki oklevelet, ott doktorált (1949) és lett professzor. Angliába, majd Kanadába, végül USA-ba emigrált (1956), professzor a Case Western Egyetemen, majd a Dél-Kaliforniai Egyetemen. Amerikai állampolgár lett (1970). Létrehozta és tartósítani tudta a szénatom ötvegyértékű állapotait, amit ólommentes benzin gyártásánál használtak föl. Tiszteletbeli doktor Durhamban (1988), a Budapesti Műszaki Egyetemen (1979), Münchenbe (1990), Krétán (1994), Szegeden és Veszprémben (1995), a Case Western Egyetemen (1995), a Dél-Kalifornia Egyetemen (1995), Montpellierben (1996). Humboldt-díj (1970), Michelson-Morley-díj (1988), Roger Adams-díj (1989), az Év Tudósa cím (1989), az Orosz Tudományos Akadémia Mengyelejev-díja (1994). Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának (1976), az Olasz Nemzeti Akadémiának (1982), az Európai Művészeti és Tudományos Akadémiának (1989), a Magyar Tudományos Akadémiának (1990). Kémiai Nobel-díj (1994) „a karbokationok kémiájához való hozzájárulásáért”. „Magyarország hírnevéért” elismerés a magyar miniszterelnöktől (1997). Gyakran látogat Magyarországra.

Polányi János – John Polanyi (1929, Berlin–)

Kanadában él. Szülei Polányi Mihály és Kemény Magda Budapesten születtek. John Manchesterben tanult, Ontario Egyetemén professzor Kanadában (1962). Tagja a Kanadai Királyi Társaságnak, az Angol Királyi Társaságnak, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. Wolf-díj (1982). Kémiai Nobel-díj (1986), mert „hozzájárult egy új kutatási területnek a kifejlesztéséhez a kémiai reakciók dinamikájában”.

Polányi Mihály – Michael Polanyi (1891, Budapest–1976, Oxford)

Eredeti neve Polacsek, a család lengyel származása miatt. A Mintagimnáziumba és a Budapesti Orvostudományi Egyetemre járt. Hevesy György tanársegéde a Budapesti Tudományegyetem gyakorlati Fizikai tanszékén. Németországba emigrál (1919), Kalsruhéban doktorál (1933). Berlinben a Vilmos Császár Fizikai-kémiai Intézet „életfogytiglani tagja”, ott Wigner Jenő doktori témavezetője. Angliába emigrál (1933), a manchesteri Egyetemen a fizikai kémia (1933), majd filozófia (1968) professzora. A személyes önállóság szerepét vizsgálta a tudományos kutatásban. Az Angol Királyi Társaság tagja. Budapesten Polányi Mihály Kör működik és „Polanyiana” folyóirat jelenik meg.

ifj. Simonyi Károly – Charles Simonyi (1948, Budapest–2001)

A Rákóczi Gimnáziumba tanult, utána 1966-ban emigrált. A Stanford Egyetemen doktorált. A Szilícium-völgyben előbb a XEROX-nál, majd a MICROSOFT-nál dolgozik (1981), ő fejlesztette ki többek között az EXCEL, a WINDOWS WORD software rendszereket. Most a MICROSOFT fő rendszerépítője.

Solti György – sir George Solti (1912, Budapest–1997, Antibes)

Apja, a Balatonfőkajáron született Stern Mór magyarosította gyermekei nevét Soltira. Solti György Budapesten járt iskolába. Bartók Béla és Kodály Zoltán tanítványa, az operaház karnagya volt. 1939-ben hagyta el Magyarországot. A 2. világháború után a Müncheni Opera (1947), a Frankfurti Opera (1952), a Covent Garden (1961–1971) karnagya volt. Angliában lovaggá avatták (1972). Harvard, Oxford Yale egyetemének tiszteletbeli doktora. Kennedy Centrum díja, Leonard Bernstein-díj, Wolf-díj (1996). Végrendelete szerint a Farkasréti temetőben nyugszik Bartók mellett.

Soros György – George Soros (1930, Budapest–)

A Berzsenyi Gimnáziumban tanult, Londonba emigrált (1947), ott elvégezte a közgazdasági egyetemet (1952). Amerikába ment (1956), amerikai állampolgár (1961). A gazdasági és politikai életben a válság előjeleire figyel, hogy azt saját előnyére használja, és hogy aktívan megakadályozza káosz kialakulását. Filantróp milliárdos világméretekben, létrehozta a Quantum Alapot, a Nyílt Világ Alapítványt, Magyarországon a Soros Alapítványt. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tiszteletbeli doktora (1994). Az Academia Europaea aranyérme (1997). Gyakran látogat Magyarországra.

Szebehelyi Győző – Victor Szebehely (1921, Budapest–1997, Austin)

A Ciszterciták Gimnáziumában, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, ott doktorált. Amerikába emigrált (1947), a New York Egyetemen, a Virginiai Állami Egyetemen, a Marylandi Egyetemen, a George Washington Egyetemen, a Yale Egyetemen, a texasi Egyetemen tanított. A General Electric vállalatnál dolgozott. Amerikai állampolgár (1954).

Ő tervezte a Hold felé indított Apolló űrhajók pályáját. A holland királynő lovaggá avatta (1982). Az Amerikai Asztronómiai Társaság első Brouwer-díja. Az Eötvös Egyetem tiszteletbeli doktora (1991). Gyakran hazalátogatott és magyar csillagászokkal dolgozott. Austinban temették el.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert – Albert Szent-Györgyi (1893, Budapest–1986, Woods Hole, USA)

A Református Gimnáziumba járt, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett. A Szegedi Egyetemen lett professzor (1931). A Magyar Tudományos Akadémia (1937) és az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája tagja. Élettani vagy orvostudományi Nobel-díj (1937) „biológiai oxidációs folyamatok terén tett fölfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és fumársavra”. Svéd állampolgár (1944–1954). Amerikába emigrált (1948), amerikai állampolgár (1954). Többször hazalátogatott. Woods Hole-ban van eltemetve.

Szilárd Leó – Leo Szilard (1898, Budapest–1964, La Jolla, Kalifornia)

Dédapja az Árvai Havasokban volt pásztor (Nagyfalu, ma Szlovákia). Nagyapja, Spitz Sámuel 1810-ben született, Klopstock Leontint vette feleségül. 14 gyermeküket a Felvidéken, Végles várában nevelték. Egyik fia Spitz Lajos volt, aki Körmöcbányán járt iskolába, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és a Pesten született Vidor Teklát vette feleségül. 1900-ban magyarosította nevét Szilárdra. Az ő fia Szilárd Leó, aki a 6. kerületi Kemény Zsigmond Gimnáziumba járt, megnyerte az Eötvös Versenyt, majd a Budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be. 1919-ben emigrált. Max von Lauénél doktorált Berlinben. 1943-ig magyar, utána amerikai állampolgár. A neutron-láncreakció angol szabadalma (1934), az urán-fűtőelemből és neutronlassító közegből fölépített inhomogén atomreaktor amerikai szabadalma (1944). Eistein-díj (1958), az Egyesült Nemzetek „Atom a Békéért” díja (1959). Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja (1961). Születése centenáriumán nemzetközi emlékülés a magyar Parlamentben, örök nyugalomra helyezik a Kerepesi-úti nemzeti Sírkertben (1998). Nevét őrzi az Amerikai Fizikai Társaság „Fizika és Társadalom” Szilárd-díja. A Magyar Nukleáris Társaság Szilárd-díja. Az ALCOA Vállalat és a Magyar felsőoktatási Alapítvány Szilárd-professzúrája. Arcképe a „Feltalálók Dicsőségcsarnokában” szerepel Acronban (Ohio). A Holdon Szilárd-kráter van.

Telegdi Bálint – Valentine Telegdi (1922, Budapest–)

1923-ban hagyta el Magyarországot, de az 5–6. osztályt Budapesten járta. Lausanne Műegyetemén vegyészmérnöki diploma. Chicago Egyetemén és a zürichi Szövetségi Műegyetemen fizikaprofesszor. Dolgozott a Fermilabban, Argonne-ban és a CERN-ben. Tapasztalatilag kimutatta, hogy β-bomlással kapcsolatos folyamatok nem tükrözésszimmetrikusak, de ha a részecskéket antirészecskékkel helyettesítjük, és egyúttal tükrözést végzünk, ez a természetnek már szimmetriája. Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának, az Academia dei Linceinek. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. Az Eötvös Egyetem tiszteletbeli doktora. A Chicagói Egyetem tiszteletbeli Fermi-professzora. Wolf-díj (1991). Nyáron Genfben, télen Pasadenában él.

Teller Ede – Edward Teller (1908, Budapest–2003?)

A Mintagimnáziumba járt, megnyerte az Eötvös Versenyt, beiratkozott vegyészmérnöknek a Budapesti Műszaki Egyetemre. 1928-ban hagyta el Magyarországot, Kalsruhéban végzett. Lipcsében Heisenberg mellett doktorált. Amerikai állampolgár (1941), de van kék magyar útlevele is. George Washington Egyetem (Washington), majd a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora. Kidolgozta a termonukleáris reakciók elméletét: egymást taszító könnyű atommagok magas hőmérsékleten (kvantummechanikai alagúteffektust is használva) fuzionálhatnának, miközben energia szabadul föl (Nap, hidrogénbomba). Los Alamosban dolgozott a Manhattan-Programon. A Reaktorbiztonsági Bizottság elnöke (1946). Eistein-díj (1958). Fermi-díj Kennedy elnöktől (1962). Az USA Nemzeti Tudományos Díja Reagan elnöktől (1986). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1991). Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. A Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (1991). Az Eötvös Egyetem tiszteletbeli professzora. A magyar Nukleáris Társaság Szilárd-díja (1993). „Magyarország hírnevéért” elismerés a magyar miniszterelnöktől (1997). Stanfordban él, gyakran hazalátogatott.

Wiesel Eliézer – Elie Wiesel (1928, Máramarossziget–)

Jól beszélt magyarul is. Debrecenben érettségizett. Máramarosszigetről vitték Buchenwaldba (1944), ott elveszítette családját. A „Holocaust” szót ő vezette be az irodalomba. Párizsban járt egyetemre, azután Amerikába ment. Amerikai állampolgár (1963). A Bostoni Egyetem professzora. Az Amerikai Kongresszus érme. Reagan elnök a Holocaust Elnöki Bizottság vezetőjévé nevezte ki. Nobel-békedíj (1986): „Üzenete a béke, megértés, emberi méltóság üzenete. Hite abban, hogy a gonoszság ellen küzdő erők diadalmaskodhatnak, nehezen megszerzett hit.” Hazalátogatott Romániába és Magyarországra.

Wigner Jenő Pál – Eugene P. Wiegner (1902, Budapest–1995, Princeton)

A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, beiratkozott vegyészmérnök-hallgatónak a Budapesti Műszaki Egyetemre, de tanulmányait Berlinben folytatta (1921), ott doktorált Polányi Mihálynál. Mérnökként Újpesten dolgozott (1925–1926), majd Németországba, onnan Amerikába ment (1930). A természet szimmetriáit kihasználva megadta a kvantummechanika – klasszikus mechanikát már nem idéző – megalapozását. Megtervezte és megépítette az első vízhűtéses nagyteljesítményű reaktorokat. A Princetoni Egyetem professzora. Amerikai állampolgár (1937). Részt vett a Manhattan Programban, a chicagói atomreaktor megvalósításában. Nem Los Alamosban, hanem Oak Ridge-ben dolgozott, reaktorfejlesztésen, ő volt „a világ első reaktormérnöke”. Az Amerikai Atomenergia-Bizottság tagja (1952-1964). Az Amerikai Fizikai Társaság elnöke (1956). Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Göttingai Akadémiának, a Holland Királyi Akadémiának, az Osztrák Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja (1977), az Eötvös Egyetem és17 más egyetem tiszteletbeli doktora. USA Érdemrend Truman elnöktől (1946), Franklin Érem (1950), az Atomenegia-Bizottság Fermi-díja (1958), az Egyesült Nemzetek „Atom a Békéért” díja (1960), a Német Fizikai Társaság Max Planc-érme (1961), az USA Nemzeti Tudományos Díja (1969), Eistein-érem (1972), a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó-díja (1992). A Magyar Köztársasági rubinokkal ékesített érdemrendje (1994) „tudományos kutatómunkájának és az emberi értékek gazdagításában elért kiemelkedő eredményeiért”. Fizikai Nobel-díj (1963) „az atommag és elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért, különös tekintettel a szimmetriaelvek fölismerésére és alkalmazására”. 1976 óta sokszor járt Magyarországon. Princetonban van eltemetve. A Magyar Tudományos Akadémia Wigner-díjat alapított (1999) „a nukleáris energetika és fizika terén elért maradandó eredmények elismerésére”.

Zsigmondy Richárd – Richard Zsigmondy (1865, Bécs–1925, Göttinga)

Németül és magyarul beszélt. Családja Magyarországon 1630-ig visszavezethető. Apja, Zsigmondy Adolf Budapesten, anyja, Szakmáry Ilona Martonvásáron született, ők később Bécsben telepedtek le. Richárd fiuk Bécsben született, és ott tanult. Erlangenben doktorált szerves kémiából, Grazban habilitált szilikonkémiából (1889). H. Siedentopffal együtt alkotta meg az ultramikroszkópot (1903). Göttingában lett professzor (1907–1929). Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja. Kémiai Nobel-díj (1925) „a kolloid oldatok heterogén voltának megmutatásáért és ehhez használt módszeréért, ami azóta alapvető jelentőségű lett a modern kolloidkémiában”. Göttingában van eltemetve. Családjának egyik ága jelenleg is Magyarországon él. A Holdon kráter őrzi emlékét.