Bánki Donát (Bánk, 1859–Budapest, 1922)

Mérnök-feltaláló. Első munkáival a magyar mezőgazdaság korszerűsítését szolgálta: a korábbiaknál sokkal hatékonyabb, az állati erőt kímélő ekéket dolgozott ki. Nevét azonban nem ez, hanem a porlasztó (karburátor) tette híressé. A robbanómotor biztos működéséhez szükséges eszközhöz ötletet állítólag egy virágárusleány öntöző-porlasztójának a látványa adta. Sajnos a mérnök nem tudta külföldön is megismertetni találmányát, így azt a világ a német Maybachnak tulajdonítja. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanárkodva elsősorban az újnak számító energiához, az áramtermeléshez szükséges gőz- és vízturbinákat tervezett. (H.P.)

Csonka János (1852, Szeged–1939, Budapest)

Mérnök, gépjárműtervező. Még gyerekként, apja szegedi kovácsműhelyében kapott kedvet a műszaki pályához. Magyarországon, később Bécsben, Londonban, majd Svájcban, és Franciaországban tanulta a szakmát. Hazatérve gépműhelyt nyitott, ahol számos gépkocsit gyártott le saját tervei alapján. A porlasztó (karburátor) kialakításában gyakorlati tanácsokkal szolgált barátjának, Bánki Donátnak. Soha nem vetette meg a kézimunkát; még tulajdonosként is gyakran beállt munkásai közé a satupadhoz. (H.P.)

Déri Miksa (?, 1854–?, 1938), Bláthy Ottó Titusz (1860, Tata–1939, Budapest) és Zipernowsky Károly (1853, Bécs–1942, Budapest)

Mindhárman a már említett Ganz-gyár tervezői voltak. Pályájuk Mechwart András irányítása alatt indult, ám ők már nem a malomipar vagy a gőzgépek tökéletesítésére törekedtek, hanem a villamos áram felhasználhatóságát akarták megoldani. Ennek legnagyobb akadálya az áram szállíthatósága volt. Nagyobb távra a magas feszültség használata volt a kedvezőbb, a kisebb veszteségek miatt. Ugyanakkor a háztartásokban az akár több ezer Volt feszültségű áramot nem lehetett alkalmazni. Éppen ezért az 1885-ben bemutatott transzformátor valóban forradalmi jelentőségű volt. Ezen túlmenően számos más elektromos gépet dolgoztak ki együtt és külön-külön. Érdemes ezek közül megemlíteni az áram-fogyasztásmérőt vagy az áramelosztót. (H.P.)

Fejes Jenő (1877, Budapest–1952, Budapest)

Mérnök, feltaláló. Számos sikeres autóterv kidolgozója. Legfontosabb találmánya az acél- vagy alumíniumöntvény helyett hengerelt acéllemezekből összehegesztett autó- és repülőgépmotor. Az így kialakított gép súlya sokkal kisebb a hagyományosénál. (H.P.)

Galamb József (1881, Makó–1955, Detroit)

Mérnök. Galamb József makói parasztgyerekből lett világhírű autótervező. 1904-ben, szinte pénz nélkül ment ki Amerikába, hogy megnézze az első Autó Világkiállítást. Nem sokkal később megismerkedett Henry Forddal. A gyáros kérésére tervezte meg a híres T-modellt, a világ első futószalagon gyártott autóját, amiből 1908. és 1927. között több mint 15 millió készült.

Jedlik Ányos (1800, Szémő–1895, Győr)

Fizikus, bencés pap-tanár. Fiatal korában lépett be a bencés rendbe, s csakhamar kialakult hármas elkötelezettsége. Papnak-szerzetesnek, tanárnak és tudósnak egyként nagyszerű volt. Különösen az 1860-as években még szinte ismeretlennek tartott új erő, a villamosság nyűgözte le. Igyekezett a fizikalaboratóriumokból a gyakorlati életbe is átültetni a kísérletek során megszerzett tudást. „Villanyforgonyt”, azaz villanymotort és áramfejlesztőt szerkesztett. Ebben megelőzte a sokáig világelsőnek tekintett német Siemenst, ám találmányát csak évekkel annak magyarországi bemutatása után ismerték meg más országokban. Tanárként számos kiváló fizikus és más, a reáltudományokban híressé lett tanítványa dicsérte tudását és emberségét. (H.P.)

Jendrassik György (1898, Budapest–1954, London)

Mérnök-feltaláló. Dieselmotor-fejlesztése és gázturbinás kísérletei tették híressé a nevét. Diesel motort korábban nem tudtak folyami hajókba építeni, mert a magas gépek nem fértek el a hajótestben. Az elsők közt Jendrassik György oldotta meg ezt a kérdést, s az általa feltalált megoldásokat máig alkalmazzák szerte a világon. A repülőgépekben alkalmazható, megbízható gázturbina kifejlesztéséhez szintén hozzájárultak kísérletei. 1947-ben az egyre romló hazai politikai helyzet miatt Nagy-Britanniába emigrált. Nevét sokáig még kimondani sem volt szabad ezért Magyarországon. (H.P.)

Kandó Kálmán (1869, Pest–1931, Budapest)

Mérnök, a villanymozdony egyik feltalálója. Bár a német Siemens találmánya nyomán már a 19. század utolsó évtizedeiben megindultak Európában a városi villamosok, sokáig úgy tartották, hogy műszakilag lehetetlen nagy terhek mozgatására, országrészek vagy épp országok közötti vasúti forgalomban felhasználni az új energiaforrást. Ezt az elképzelést a Kandó Kálmán által tervezett, és a Ganz-gyárban legyártott Valtellina-vasút. Az Észak-Olaszországban, rendkívül nehéz, hegyes terepen megépített pályát 1902-ben adták át. Kandó mozdonyai egészen az 1950-es évekig közlekedtek a vonalon, hirdetve a feltaláló tehetségét. Később, fejlettebb rendszerrel, számos más vasutat, így a Hegyeshalom-Budapest vonalat építették át villamosüzeműre. Kandónak köszönhetően a vasútvillamosításban Magyarország sokáig a világ élvonalába tartozott. (H.P.)

Kandó Kálmán működése átnyúlik a villamosság területéről a közlekedésügyére. Itt szintén számottevő magyar tudományos munkákkal és személyiségekkel találkozhatunk.

Puskás Tivadar (1844, Pest–1899, Budapest)

Feltaláló. A telefon az 1870-es évekre – Bell jóvoltából – ismert volt és egyre terjedt. Sokáig nem tudták azonban megoldani, hogy ne csak két, egymással összekötött telefonon lehessen beszélgetni, hanem – akárcsak ma – hálózatként lehessen használni az új eszközt. 1877-ben Edisonnak az Amerikában tartózkodó Puskás Tivadar vetette fel megoldásul a telefonközpont eszméjét. Edisonnak annyira megtetszett a terv, hogy megtette a feltalálót európai képviselőjének. 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban nyíltak meg az első Puskás tervezte központ. 1893-ban továbbfejlesztette a telefon kínálta lehetőségeket: megalkotta a telefonhírmondót. Ez hasonlóképpen működött, mint később a rádió: híreket, műsorokat közvetített, csak vezetéken keresztül. A telefonhírmondó Európa számos városában a II. világháborúig üzemelt. (H.P.)

Rubik Ernő (1910, Pöstyén–?) és ifj. Rubik Ernő (1944, Budapest–)

Apa és fia mindketten mérnöknek tanultak. Az apa nevéhez számos repülőgép-terv fűződik. Elsősorban sport- és vitorlázógépeket tervezett. Az utóbbiak közül a Góbé kétüléses vitorlázógép erős építése és kiváló tulajdonságai miatt méltán lett messze földön ismert. Fia nevét a „bűvös kocka” tette világhírűvé. Ezt a logikai játékot 1980-81-ben sok tucat országban az „év játékának” választották. Ifjabb Rubik Ernő azonban a rendszerváltás előfutára is volt. Az úgynevezett szocializmus éveiben az akkor ritka magánvállalkozásban nyitott mérnöki irodát, aminek sikere sokak számára a kapitalizmus melletti bizonyíték volt. (H.P.)

(H.P.) = Hámori Péter