Utálatos, szerelmes nációm
UTÁLATOS, SZERELMES NÁCIÓM
Ha százszor is elfordulnék
Tőled okkal vagy nem okkal,
Míg birtomban tart az Élet,1
Nem mehetek a gazokkal
S melléd kell állnom, csalfa nációm.2
Így csalódom s hogy csalódom,
Fájva is köszönök érte
Az életnek, Sorsnak, Mának:
Fájó bal-hit,3 de megérte
S cselekedés, szükségünk van reád.
Tenni, ha csak írott szóval,
S mégis nyugtalanul tenni,
Dacos és fölhajtott fővel
Szólni, hogy itt nem lesz semmi,
Míg marad egyetlen tiltakozás.4
Nyuladoz rám honiságom5
S a szivem úgy dalol mégis,
Mintha régen bujtogatnék
Elég jókor s elég rég is,
De nem volt teljes harcos a szivem.
Most pedig jöjj, jó magyarság,
Nomádságnak szabad élte,
Nyugat ellen Nyugatot hozz
S csörtess új erőt a vérbe:6
Sokáig nem tarthat ez a zavar.
Ha százszor is elfordulnék,
Csaló tánc ez véges-végig:
Baj van ma Magyarországban
S meg fogom várni a végit,
Utálatos, szerelmes nációm.
Jegyzetek:
1 Míg birtomban tart az élet: Ameddig bírom az élet megpróbáltatásait
2 nációm: nemzetem
3 bal-hit: tévedés, hiábavaló eszme
4 A harmadik vsz. így értendő: költői szóval tiltakozni, míg a tiltakozás hasztalannak bizonyul
5 Nyuladozik rám honiságom (értsd): rám mutat, kijelöl magyarságom
6 S csörtess új erőt a vérbe: ömlessz új erőt a vérbe
 Ady rendkívül tömören fejezi ki gondolatait. Kifejezésmódja sokszor eltér a mindennapi beszédtől. A „Nem mehetek a gazokkal” egyszerre fejezi ki azt, hogy miként ítélkezik Magyarország felelős politikusairól, akik háborúba meneteltették a nemzetet, és azt, hogy ő nem hajlandó velük tartani.
Ady Endrénél határozottabban senki sem vállalta, és ugyanakkor senki sem bírálta nagyobb erővel a magyarságot. Egyszerre bírálja és vállalja, gyűlöli és szereti, kárhoztatja és magasztalja nemzetét.
Az ország vezetői háborús politikát folytattak; nem sokkal a vers keletkezése után kitört az első világháború. Ady versben és prózában tiltakozott a nemzet nevében elkövetett bűnök ellen, de vállalta a szenvedő néppel a sorsközösséget.
Ady költészetében különösen fontos szerepük van a verscímeknek. Ennek az az oka, hogy versei egyszerre adnak teljes értékű költői művet és illeszkednek valamelyik verskötetbe s az egész életműbe. Verscímei szinte kivétel nélkül három szóból állnak. Az Utálatos, szerelmes nációm három szava egyszerre bírálja és magasztalja, ostorozza és vállalja magyarságát.
Az ötödik szakaszban mondja ki a költő: a művelt Nyugat nevében bírálja nemzetét. Ady messze előbbre látott az időszerű feladatoknál. Mivel a fejlett nyugat-európai országok is háborús politikát folytatta, s még ők is messze voltak az igazságos társadalomtól, kettősség jellemzi gondolkodását. Szerinte úgy kell felnőni a nyugati országokhoz, hogy közben kikerüljük a rájuk jellemző bűnöket (gyarmatosítás, háborúzás, a bűnözés új formái, tömegkultúra). Ez az elmaradott országok reménye: a fejlődés során elkerülni a mások által elkövetett hibákat. Csak a jövőbe látók, a „váteszek” képesek ezt a gondolatot következetesen képviselni. A „Nomádságnak szabad élte” kifejezésben Ady a honfoglalás előtti magyarság „nomád” (szabadban élő, szabadon mozgó) életformáját eleveníti fel, hogy még jobban kiélezze a különbséget a régi, romlatlan magyarság és a fejlett, de romlott civilizáció között.
|
